A Sironta egy alkalmazás, mely lehetővé teszi dokumentumaink megosztását más Sironta felhasználókkal. Amennyiben eddig erre a célra a Google Docst használtuk és valamiféle összehasonlításra vágyunk, amit mondani lehet az az, hogy a funkciók nyilván hasonlóak, lévén a csoportmunka megoldásokkal szemben a világ minden részén körülbelül azonosak az elvárások, de a Sironta által alkalmazott metodika gyökeresen tér el a GDocstól.

Elosztott hálózat. A Sironta nem egy webes alkalmazás, nincs egy távoli szerver, egy messzi cloudban, ahol a dokumentumaink tárolódnak. A Sironta peer-to-peer kommunikáció révén épít fel egy elosztott hálózatot, így az adataink csak a saját gépünkön, illetve azoknál tárolódnak, akikkel mi megosztottuk. Így egyfelől csökkenthető az információszivárgás veszélye, másfelől a már létező IT infrastruktúránkat sem kell külön költségek árán felesleges új elemekkel bővítenünk. Nem utolsó sorban pedig a szerver leállása sem okoz szolgáltatáskiesést.

Funkciók. Elvitathatatlan előnye a Google Docsknak, hogy webes felülete révén megoldott a multiplatformos környezet problémája, ugyanakkor a Sironta Linux, Mac OS, illetve Windows rendszerekhez is elérhető. A szöveges dokumentumok, táblázatok, prezentációk megosztása, verziókövetése és párhuzamos szerkesztése is megoldott. Emellett beépített chat funkció is rendelkezésünkre áll.

OpenOffice. De hogy ide az OpenOffice.org, merül fel joggal a kérdés. A Sironta az OpenOffice.org-ot használja a dokumentumok létrehozásához és módosításához, így dokumentumainkat akkor is szerkeszthetjük, ha nem áll rendelkezésünkre internet kapcsolat. Amennyiben a kapcsolat újra felépül dokumentumaink szinkronizálódni fognak.

Enterprise. Szolgáltatás két giga bájt méretkorlátig ingyenesen vehető igénybe. Ha azonban ez nekünk nem elegendő, vagy kiegészítő szolgáltatásokat szeretnénk igénybe venni, mint terméktámogatás, vagy a dokumentumok biztonsági mentése, erre is lesz lehetőség. Íme egy kitűnő példa a nyílt forrású üzleti modell alkalmazására, ahol a szoftver forráskódjának nyílt vagy zárt mivolta másodlagossá válik, hiszen a bevétel forrása a szolgáltatás.

A migráció a tulajdonosi szoftverekről nyílt forrású, illetve szabad szoftverekre egy kihívásokkal teljes feladat, mely számos esetben meglehetősen költséges és számos akadállyal kell szembenéznie. Ezek egy része a korábbi működésből származik, bürokratikus jellegű, ugyanakkor számolni kell a felhasználók részéről is ellenállásra és még a legjobb esetben is lesz egy rövid idejű hatékonyságcsökkenés.

Az akadályok leküzdése először is igényli mind a szabályok megváltoztatását, aminek a lehető legmagasabb szinten kell megtörténnie. Egy nemzeti szinten ezt az adott ország informatikai stratégiájába kell beépíteni, az oktatás terén minisztériumi szinten van szükség az elhatározásra, míg egy szervezetnek a saját fejlesztési, informatikai stratégiájába kell ezt beépíteni.

Működő szabályozás - melyek a valós életben is megállják a helyüket - megalkotása nem kézenfekvő feladat. Első lépésben az nyílt szabványok használatára vonatkozó utasításokat kell kiadni, csak ezt követően lehet közvetlenül a nyílt forrású szoftverek használatát előírni. Természetesen ezzel párhuzamosan megfelelő minőségű és mennyiségű oktatási anyagnak kell rendelkezésre állni a képzések támogatásához.

Az oktatás nélkülözhetetlen. Ugyanakkor önmagában elégtelen. Nem csak oktatni szükséges és ehhez megteremteni a szükséges erőforrásokat, de mérni is kell az oktatás eredményességét, hiszen egy olyan képzés, amiből később csak arra emlékeznek; "volt valami ilyesmiről szó" gyakorlatilag haszontalan.

A konklúzió mindenképp az, hogy a váltás lehetséges. A legfontosabb feladat azonosítani azokat az akadályokat, amik a váltás ellen hatnak a saját szervezetünknél. Nem minden ilyen akadály küzdhető le. Ezeket izolálni kell, hogy minél kevesebb hatásuk legyen a teljes migrációra, állítja Javier Solá.

Licenc. A legtöbb cég számára véget tudnak érni a licence problémák. Nem kell többé a telepített Office-okat számon tartani, az OpenOffice akárhány gépre telepíthető ingyenesen, lévén szabad szoftverről beszélünk.

Minőség. Sokan azt gondolják, hogy egy drágább szoftver esetében jobb minőséget kapnak a pénzükért, ugyanakkor a Secunia adatbázisában azonos időszakra jelentősen kevesebb biztonsági hiba szerepel, mint az Microsoft Office verziók esetében.

Szabványok. Bárki, bármikor megnézheti és megértheti, mit rejt egy ODF dokumentum. Ehhez elegendő kicsomagolni a fájl és máris látható, hogy egy közönséges XML fájllal állunk szemben. Bárki alkalmazást írhat, vagy fejlesztethet ezen dokumentumok megjelenítésére, vagy feldolgozására. Az OpenOffice.org csak egy a lehetséges implementációk közül.

Közösség. A felhasználó épp annyira a közösség része, mint a fejlesztők maguk. A nyílt fejlesztési modell lehetővé teszi, hogy egy felhasználó is hatással lehessen a fejlesztés irányára.

Ismerős érvek, megnyrő személyiség, jó előadás.

A demót Don Harbison, az OASIS azon bizottság társelnöke nyitotta meg, mely az Nyílt Dokumentumformátum (ODF) új verziójának adoptálását végzi. Megnyitójában kiemelte, hogy ez a demó az első lépése ennek a folyamatának. Az ODF korábbi, 1.0-és verziója 2006 májusa óta ISO, 2009 júniusa óta pedig magyar nemzeti szabvány. Az ezt követ 1.1-es változat szabványosítása jelenleg is folyamatban van, míg a most bemutatott 1.2-es verzió ISO szabványként való elfogadtatását 2011 negyedik negyedévére tervezik.

A demonstráció célja annak bizonyítása volt, hogy a Nyílt Dokumentumformátum (ODF) révén a legszélesebb értelemben vett interoperabilitás is biztosítható a dokumentumtorzulás, vagy adatvesztés veszélye nélkül. Ehhez a legkülönbözőbb platformokon és szoftvereken keresztül járattak meg egy OpenOffice.org segítéségével készült prezentációt. A nyilvános bemutató, illetve annak sikeressége egyébiránt az OASIS adoptáció előfeltétele.

Első lépésként egy Linuxos munkaállomáson KOffice-al módosították a dokumentumot, majd ezt köbvetően egy Windowst futtató notebookon eszközöltek további módosításokat. Itt már az OpenOffice.org is szerephez jutott, majd zárásként a prezentációt egy Nokia N900-ról tartották meg, ami külön érdekessége volt a demónak, hiszen eleddig nemigen lehetett OpenOffice-t futtató mobil eszközt találni a piacon.

És lássunk csodát! A digitálisan aláírt dokumentum nem csak hogy változatlan formában érkezett meg a Nokia okostelefonjára, de az aláíró személyes adatait kinyerve követlenül vissza is lehetett őt hívni. Az már csak hab a tortán, hogy a prezentáció további része a Nokia N900-ról folyt, ami nem csak megjeleníteni, lejátszani, de szerkeszteni is tudta dokumentumot. Az ODF-en tól a a mind az ODF, mind pedig a Microsoft Office formátumait is kezelni képes alkalmazás a FreOffice nevet viseli és a KOffice alapjaira épül. Aki már most is szerencsés tulajdonosa egy N900-as mobilnak akár ki is próbálhatja az irodai szoftvercsomagot, bár az egyelőre csak az devel-extra szekcióból érhető el. Azok, akik korábban dokumentumaik on-line tárolását Google Docs segítségével oldották meg nem kell aggódjanak, mivel kiegészítők révén a szinkronizálás a GDocs-al FreOffice-ból is megoldható.

Számos érdekesség mellett részben a közelmúlt fejlesztéseiről és a jövő terveiről is szó esett. Ezek közül talán a teljesítményt érintő fejlesztések voltak a legérdekesebbek. Megnyitásra került egy több, mint 1 millió sort tartalmazó táblázat, illetve egy sok száz oldalas szöveges dokumentum is, melyek szerkesztése, a bennük való mozgás meglepően gördülékenyen zajlott még egy laptop gépen is. Összességében egy elég meggyőző prezentációsorozatot láthatott, aki a párhuzamosan zajló programok közül az „Interoperability Demo”-t választotta. Említésre méltó, hogy a demón olyan cégek képviseltették magukat prezentációikkal, mint az IBM, a Novell, vagy a Nokia, ami reményteli mind az ODF mind az OpenOffice.org jövője kapcsán.

Illusztris környezet, illusztris vendégek, visszafogott lelkesedés. Ennyiben foglalható össze az OpenOffice.org konferencia ma reggeli megnyitója.

A parlament épületében kevésbé járatosak - jellemzően kockás ingben, pólóban - már a kezdés előtt jó fél órával vettek egy jobb kanyart a Szent Korona mellet. A rutinosabb kollégák jobbára öltönyben, nyakkendőben pontosak voltak, ahogy az illik, így a meghirdetetteknek megfelelően kilenc órakor bő száz fős közönség előtt megkezdődött az OpenOffice.org konferencia plenáris ülése.

A volt főrendházi ülésteremben Dr. Nyitrai Zsolt, infokommunikációs államtitkár méltatta a magyar hagyományokat az informatika terén, illetve a szabad szoftverek fejlesztői által elért eredményeket, melyek hozzájárultak az információs szabadság fokának növeléséhez. Az államtitkár beszédében kiemelte, hogy a kormány látja a szabad szoftverek előnyit, megértette annak filozófiáját és támogatni kívánja a közszférában való meghonosodását, melyhez a jelenlévő magyar szakemberek segítségét is kérte.

Ezt követően Michael Bemmer, az Oracle Office ügyvezetője tartott üdvözlő beszédet. Ettől az előadásától - ez elmúlt hetek eseményeinek fényében - vélhetőleg csaknem mindenki többet várt, mint amit kaphatott. A „siker évtizede” címet viselő prezentáció rövid történeti összefoglalót követően rátért a jövőbeli tervekre, melyek között az OpenOffice.org további fejlesztése hangsúlyos helyen szerepel. Kérdés, hogy a sokakban motoszkáló kisördög ettől mennyire nyugodhat meg. Előadásában Bemmer leszögezte mind az Oracle, mind pedig annak ügyfelei számára, az OpenOffice.org és az Open Document Format egyaránt fontos.

Némi kávészünetet beiktatását követően Florian Schießl beszélt München város Linuxos migrációjának tapasztalatairól. A projekt méreteit jól jellemzi, hogy a projekt keretében összesen 15 ezer munkaállomás szabad szoftverekre való átállítása, ennek részeként pedig több, mint 21 dokumentumsablon migrációjára történt meg. A még 2001-ben megkezdődött több lépcsős munkafolyamat számos kihívást és problémát hozott magával, melyek közül végül nem akadt olyan, amit nem sikerült volna megoldani.

A konferencia szakmai programja – a migráció hazai tapasztalataival is – folytatásra következik a helyszínen élőben, az interneten pedig on-line közvetítés formájában.

Plenáris ülés a Parlamentben magyar államtitkárral és Oracle nagyemberrel, Interoperabilitási Demo és még nem beszéltünk a szakmai előadásokat, a program alapján várható néhány igazán szaftos fejlesztői bejelentés.

Ami engem illet, a Parlamenti eseményektől várom a legtöbbet.

Az egy évtizedes "zártszoftver-monopólium" után szimbolikus jelentősége van annak, hogy magyar államférfi a Magyar Parlamentben veszi a szájára az OpenOffice.org nevet. Persze nem mindegy, hogy ez a nyitóbeszéd csak egy szimpla köszöntő lesz vagy tartalmaz majd utalásokat egy eljövendő szebb korra, ahol Magyarországon is szabad lesz a kód és féltő gonddal vigyázzák az adófizetők pénzéből finanszírozott befektetéseket. Akárhogyis: Steve "Eggs" Ballmer 2008-as parlamenti megjelenéséhez képest óriási dolog, hogy dr. Nyitrai Zsolt , az Infokommunikációs Államtitkár nyitja meg a konferenciát.

Az sem teljesen mellékes, hogy az Oracle nagyember, Michael Bemmer száját milyen szavak hagyják majd el Országházunk pulpitusán. Vajon mik az Oracle tervei az OpenOffice-szal? Befektetnek-e pénzt, munkát, energiát az alapvetően közösség által karbantartott szoftver jövőjébe, vagy hagyják élni és túlélni, pont ahogy én szoktam a szobanövényeimet nyáron, víz és táp nélkül: ha sok eső esik túlélik, ha meg nem, akkor... hát nem voltak elég erősek.

Szóval, már az első nap délelőttjén lesz miért izgulnunk, pedig akkor még nem ünnepeltünk szülinapot és nem hallgattunk végig egyetlen valamirevaló szakmai előadást sem.

Az OpenOffice.org mögött álló, szükebb értelemben vett közösség 2009-ben mintegy 5000 fejlesztőből, dizájnerből, marketingesből stb. állt, akiknek egy része ODF-et támogató nagyvállalatoknál, kisebb-nagyobb fejlesztőcégeknél dolgozik és nem pusztán hobbiból, hanem részben/egészben a mukájából adódóan fejleszt, szolgáltat, oktat.

A közösségnek persze nem pusztán a létszámból fakad az ereje: az ODF-et támogató vállalatok mellett a fent említett egyetemisták és egyéb lelkes szabadúszók, felhasználók szabadon bekapcsolódhatnak a projektekbe - a végeredmény tehát nemcsak megfeleleőn "támogatott" lesz, hanem ötletes, jól működő és felhasználóbarát. Szerethető. Az OpenOffice.org felhasználók lelkesedését pedig jól mutatja egy újabb szám: a szoftver jobbítását célzó projektekben több, mint 450.000 felhasználó (!) vett részt a világ minden részéről.

Nemrégiben felmerült, hogy az Oracle esetleges további bábáskodása nélkül az OpenOffice.org elhalhat. Ami engem illet, nem hiszem. Ez a projekt most már túl nagy és túl népszerű ahhoz, hogy csak úgy halják meghalni. A kérdés tehát inkább az, hogy milyen módon működik tovább.

Találtam egy jó kis képregényt arról, hogy miért is jó dolog a nyílt formátum: http://www.kepregenygyar.hu/comic_splash.php?code=cc77f5c9745f41ce

A Zemberek általában sajnos nem nagyon tudják, hogy miért is jó Nekik, ha nyílt alkalmazást vagy formátumot használnak. És ez tulajdonképpen teljesen érthető is, hiszen a nyílt kód nem látható, nem beszél vissza, nem lesz tőle kisebb a sorbanállás meg kevesebb az adó és különben is - csak az a lényeg, hogy működjön jól az a szoftver, ha már letöltöttem.

és bár az egész világon Magyarországon nyomta le elsőként 2008-ban a Mozilla az Internet Explorert, a legtöbb usernek fogalma sincs arról, hogy egyébként nemcsak jobb és gyorsabb és egyszerűbb, de nyílt a forráskódja.

Szóval jó lenne még soksok képregény, ismertető és persze "nyílt szoftverek minden iskolába, minden tanterembe", ahhoz, hogy megnyílhassanak az ablakok...